Amikor Thaiföldet emlegetjük, a melegvizű strandokra, a finom thai ételekre, vagy a szexturizmusra gondolunk. Azonban ha eltávolodsz a turistáktól nyüzsgő tengerparttól, Thaiföld másik arcát is felfedezheted, amely olyan csodálatos, és sokszínű, mint a mesekönyvek illusztrációi.

Ha szereted a virágokat, akkor Chiang Mai a te helyed: a város környékén több orchidea kertészetben csodálhatod meg az Európában ismert és ismeretlen fajtáit ennek a virágnak. A thaiok azt állítják, hogy ők a legnagyobb orchideatermesztők széles e világon, és ha egyszer belépsz egy ilyen kertészetbe, nem marad kétséged az állítás igazáról! Elképesztő méretek és színek, némelyik virág akkorára is megnő, mint az arcom!

Chiang Mai látnivalóiról már írtam egy bejegyzést, ide kattintva találod >>

A felvonulás, vagyis inkább: A parádé

Észak-Thaiföld legnagyobb kulturális eseménye a februári virágkarnevál, ami a száraz évszak végét jelzi. Hasonlóan más, óriási tömegeket vonzó karneválhoz, erre is hónapokon át készülnek a résztvevők, hogy aztán teljes pompájukban mutathassák meg magukat a közönség előtt. A chiang mai-i karneválon azonban minden dekoráció élővirágból készül, főként az elképesztően sokféle orchideából.

A pompásan feldíszített autókon kecsesen hajladoznak a „Miss Chiang Mai” jelöltjei, a szebbnél-szebb thai lányok, a nap végén közülük választják meg a Virágkarnevál királynőjét. A felvonuláson a tartományban élő nemzeti, törzsi közösségei ünnepi népviseletbe öltözve adják elő autentikus táncaikat lelkes zenekaruk kíséretiben. Már kora délután kezdetét veszi a banzáj, és késő estig tart. Nem sietnek, megadják a módját, hiszen ez az év legnagyobb eseménye. Időről-időre megáll a menet, hogy a táncosok és a zenekarok produkcióját mindenki élvezhesse. A látvány fergeteges, a felvonulókat övező tömeg lelkesen ujjong, a látványtól szinte megrészegedve igyekszik minden pillanatot megörökíteni. Én sem tudtanm kivonni magam a hatás alól.

A gyönyörű lányok mosolyogva pózolnak veled, és még egy szál virágot is nyomnak a kezedbe. Ahogyan telnek az órák, a hangulat egyre emelkedettebb, mindenki nevet, táncol. Az amúgy fegyelmezett thaiok is felszabadultan ünnepelnek. Az egyik fúvószenekar egy thai darab interpretálásából hirtelen vált, és táncolva, mókázva előadja Glenn Miller In The Mood-ját.

Van folytatás másnap is

A felvonulással nem ér véget az ünnepségsorozat, másnap a város parkjában megkóstolhatod a helyi lacikonyha remekeit. Nekem itt a sticky rice volt a kedvencem, természetesen mangóval szervírozva!

A park szélén felsorakoztatják a kocsikat, ekkor győződtem meg, hogy tényleg igazi virágokkal rakták ki őket. Vásárolhatsz orchideát a számtalan kertészet sátraiban, azért csak csínján a vásárlással! A thai jogszabályok szigorúan büntetik a virágok kivitelét az országból. Az előző napi buli levezetésére leheveredsz a fűre, ahogyan ezt a helyiek teszik. Ha hűvösnek találnád, ne aggódj, ha nincs nálad pléd, pár bathért bérelhetsz egy fenék alá valót. Igazi paradicsomi hangulatban lesz részed!

Ősi buddhista templom a közelben

A karneváli forgatag után jól esik lehiggadni, kicsit pihenősebb napot beiktatni. Mi más lenne erre alkalmasabb, mint egy ősrégi templom az erdő közepén?

A Doi Suthep hegy közelében fekvő Wat Umong Suan Phutthatham, azaz „az alagutak temploma és a Buddha Dhama kert” egy 700 éves buddhista templom. Nekem kötelező program volt Chiang Mai legrégibb templomának meglátogatása, ami egyúttal Thaiföldön is a legöregebb templomok közé tartozik.

A templom díszítésén nyomot hagytak az évszázadok, ami erősíti időtlen szépségét. A Chiang Mai Egyetem főépületétől mindössze 1 kilométerre lévő templomhoz transzferbuszok indulnak, de ha nincs kedved buszozni, bérelhetsz autót, vagy tuk-tuk-ot. Meg fogsz lepődni, amikor a városi forgatagból hirtelen ebbe az idilli, nyugodt környezetbe kerülsz. A templom reggel 6-tól délután 5-ig van nyitva.

A templom-komplexum óriási, 15 hektáros területen helyezkedik el, és - Chiang Mai többszáz temploma között egyedülálló módon – az erdő közepén épült. 1297-ben építtette Mangrai, a Lang-Na dinasztia egyik királya. Az Alagút Templom a nevét – nem meglepő módon – a benne rejtőző alagútrendszerről kapta.

A templom bejáratát két ősi szobor őrzi, amelyek arra hivatottak, hogy megakadályozzák a gonosz erők behatolását. A hely az ősi labirintusairól és az azokban elhelyezett kis szentélyekről híres, ahol hihetetlenül gazdag ősi gyűjteményeket találsz. Ezek a buddhizmus történetéről, és Thaiföld buddhista fejlődéséről szólnak. Az alagutak és keresztalagutak labirintusa a szerzetesek barangolási helye. Az alagút bejárata a főterembe vezet, aminek kupolája még mindig az eredeti, 14. századi égetett téglákból áll. Az oltáron elhelyezett különböző formájú kis Buddha-szobrok előtt imádkoznak a hívők egészségért és jólétért.

A szentéj egyik épületében könyvtár-múzeumot találsz a buddhizmus filozófiájáról szóló ősi könyvekkel, valamint buddhista művészeti gyűjteménnyel. A kertben elszórt Buddha-szobrok között sétálhatsz, törött Buddha-szobrok mezőjének is nevezik.

Igazi feltöltődés, hogy a templom hatalmas, árnyékos kertjében hallgatod a szerzetesek énekét, vagy a kis tó partján üldögélve meditálsz, a kacsákat, teknősöket eteted. A templom békés légköre megnyugtat, távol kerülsz a gondoktól, a problémák eltörpülnek, legalább erre a néhány órára. Ugye mennyire vágyunk erre mindahányan?

Bátran mehetsz egyedül is, én is úgy voltam. Szeretettel és nyugodt derűvel fogadnak majd!